A nyár két papucs hosszúságú.
Annyit használok el.
Visszatértek ablakom alá a csurik. Vízcsobogás-szerű csipogásukra ébredtem. A magnó, hallom még mindig szól halkan. (vagy: Hallom, a magnó halkan még mindig szól. Ez így "magyarabb", de mégsincs értelme megváltoztatni a szórendet. Az első verzió sokkal kifejezőbb.) Frissek a gondolataim. Nem azok a kopott, túléléshez használt analízisek és visszajelzések, melyeket az utcán, a munkahelyen, vagy az egyes irodákban használok. Ezek az ismeretlent kutatják. Le akarnak térni a kitaposott ösvényről. Ezek új gondolatok, új utakat keresnek. A nyugalomban gyökereznek.
Milyen szép is az érzés, ha a szívem fáj egy lány miatt.
Örökké mégse tartson, mert kedves az életem.
